Egy év kihagyás után visszatért az Eurovíziós Dalfesztivál! A zene és az Eurovízió rajongóinak ünnep volt a május 17-ei hét, hiszen Európa országai újra színpadra küldték a legjobbjaikat a győzelem reményében. Duncan Laurence 2019-es győzelmének köszönhetően idén Rotterdamban rendezték meg dalversenyt, közönség előtt! Hihetetlen érzés volt újra egy zenei rendezvényt átélni ennyi hónap kihagyás után! Ennek alkalmából pedig össze is gyűjtöttem az idei verseny 10 legjobb dalát, amiket természetesen pontoztam is. Nézzük, hogy kik voltak a kedvenceim!

Ha tavaly szeptemberben elkezdtem volna oroszul tanulni, akkor talán megértettem volna, hogy az orosz Manizha mit is énekel pontosan. De szerencsére mind a színpadkép, mind a szöveg angol részei rávilágítottak arra, hogy az erős, független (orosz) nőkről énekelt. Azért kap csak 1 pontot tőlem ez a dal, mert vannak részei, amik kifejezetten tetszenek, viszont vannak olyanok is, amik kevésbé, így nem igazán tudom feljebb helyezni ezen a listán. És hogy őszinte legyek, így egy héttel az Eurovízió után már nem is nagyon hallgatom a dalt...

Az Eurovízió nagy kérdése számomra az volt, hogy mégis mit keres Flo Rida az Eurovízión? Az amerikai rapper San Marino dalában, az Adrenalinában volt közreműködő előadó. Lehet, hogy Senhit és a san marinói delegáció abban remélte a győzelmet, hogy egy nemzetközileg is ismert előadót választottak a számhoz? Meglehet, de Flo Rida nélkül is egy egészen fülbemászó dalról van szó. Az Eurovízió előtt is már hallottam róla, így amikor elérkezett az elődöntő, akkor kíváncsian vártam, hogy milyen is lesz ez a szám. Tetszeni tetszett, de nekem kicsit több kell ahhoz, hogy előrébb kerüljön a listámon. Én azt mondanám, hogy az Adrenalina a középmezőny egy erősebb száma volt. Még Flo Ridával együtt is.

A bolgár Billie Eilish... én így neveztem VICTORIÁT, hiszen mind a dal, mind a színpadképe erősen hajazott Billie stílusára. A számmal és az énekléssel nem is volt problémám, de a színpadkép annyira emlékeztetett az i love you-ra, hogy ezért nem igazán tudtam feljebb helyezni VICTORIA dalát. Ettől függetlenül szerintem egy nagyon szép és őszinte számról van szó, amiben az énekesnő olyan mentális betegségekről énekel, mint a depresszió és a szorongás. Szerintem ehhez a dalhoz időről időre vissza fogok majd térni, de nem lett belőle örök kedvenc.

Megérkeztünk a 2021-es verseny egyik legfurább, de mégis legfülbemászóbb dalához. A Go_A az ukrán folklórt és tradicionális hangzást vegyíti a modern elemekkel és a végeredményként megszületett a SHUM. Olyan ez a szám, mint egy lázálom... de egy jó lázálom. Teljesen megértem azokat, akiknek nem tetszik. Viszont el tudom képzelni őket a Sziget Fesztivál egyik színpadán és biztos vagyok benne, hogy egy nagyon jó bulit tudnának ott csapni. 

Litvánia nyitotta meg az idei Eurovíziós Dalversenyt a Discoteque című dalukkal. Egy újabb jó értelemben vett furcsa számról van szó. Talán ez a közönség számára is könnyebben emészthetőbb volt, mint a SHUM. Igazából nagyon könnyen megvett magának ez a dal, már első hallásra nagyon élveztem és csak azt vettem észre, hogy visszafogottan bólogatok a ritmusára. Ezt már azok közé sorolnám, amit valószínűleg a későbbiekben is meg-meghallgatok, viszont ez sem tartozik a nagy kedvenceim közé.

Görögország sosem okoz csalódást vagy csak nagyon ritkán és a 2021-es versenyre is sikerült egy olyan dalt kiküldeniük, amit hamar megszerettem. Nem mondanám, hogy abszolút kedvencem lett, de szívesen meghallgatom időről időre. A mindössze 18 éves Stefania korábban is állt már az Eurovízió színpadán, méghozzá a 2016-os Junior Eurovízión Hollandiát képviselte a Kisses nevű lányegyüttessel. A görög-holland énekesnő azonban most Görögország színeiben tért vissza az Eurovízióra egy olyan dallal, ami a 80-as évekbe repít minket vissza. Természetesen ezt a 80-as évekbeli trendet több dal is meglovagolta (hiszen ez az elmúlt egy évben elég népszerű lett a zene világában), de szerintem a Last Dance volt kiemelkedően a legjobb ezek közül.

Van itt bárki is, aki meglepődött azon, hogy Roxen szerepel ezen a listán? Hát remélem nincs! Számomra ő volt a tavalyi év egyik felfedezettje és nagyon örültem neki, hogy idén újra indulhatott az Eurovízión. Annak viszont kevésbé örültem, hogy nem jutott tovább az elődöntőből, hiszen szerintem egy nagyon erős dallal érkezett idén is. A tavalyi dala, az Alcohol You nekem nagyobb kedvenc volt, mint az Amnesia, de szerintem az elődöntője egyik legjobbja volt még így is. Azonban a közönség nem értett velem egyet. A sok koreográfia és mozgás miatt nem volt olyan erős az éneklése, elég lett volna, hogyha csak a mikrofonra és az énekre koncentrált volna. Az Amnesia üzenete pedig önmagad szeretete volt és az, hogy sosem vagy egyedül.

M-m-m Mata Hari! Efendi idei dalát már első hallásra megszerettem. A dalban az azeri énekesnő egy híres történelmi alakhoz, Mata Harihoz hasonlítja magát és igazi #girlpower hangulata van ennek a számnak. Nagyon szeretem az olyan Eurovíziós popdalokat, amik tradicionális elemeket ötvöznek bele a modern dallamokba. Hogy őszinte legyek, nekem a stúdióverzió jobban tetszik, mint az élő, mert szerintem néha kicsit hamiskás volt Efendi. De ettől függetlenül az előadás összességében jó volt, kivéve a sok-szexis-vonaglás-után-most-fogjuk-meg-egymás-kezét-és-menjünk-körbe-körbe koreográfiát én inkább kihagytam volna belőle. Azért így is sikerült beverekednie magát ennek a dalnak a toplistám harmadik helyére!

Ez az a dal, amit nem tudom, hogy hogyan és mikor szerettem meg, de végül nálam a második helyen landolt! Összetettben is harmadik helyezett lett, habár én szívesebben láttam volna Franciaország előtt a Tout l'univers-t. Engem egyáltalán nem lepett meg Gjon's Tears helyezése és az, hogy mennyire szerette őt a zsűri és a közönség is. Miután legelőször hallottam, rögtön azt mondtam, hogy a refréntől olyan "Eurovízió győztes" érzésem lett. Nehéz megmagyarázni, hogy mit is értek ezen, de talán a tapasztaltabb Eurovízió rajongók felfedezhetik benne azt az igazi győztes dallamot. Egy szót nem beszélek franciául, viszont engem a dalszöveg ismerete nélkül is magával ragadott ez a dal és igen gyakran kaptam magam azon, hogy a refrént dúdolgatom. Én csak gratulálni tudok Gjonnak!

Amikor az elődöntőben bemutatták nekünk a Måneskint, akkor az volt az első reakcióm, hogy "ó, jajjj, mi lesz ebből?". Tudom, hogy nem szabad csak úgy megítélni másokat a kinézetük alapján, de egy Eurovíziós Dalfesztiválon a kirívó kinézet jelenthet valami nagyon jót vagy... valami nagyon rosszat is. De amint bevágták a ZITTI E BUONI részletét, hát rögtön megnyugodtam, hogy ebből inkább valami jó sült ki. Aztán gyorsan meg is hallgattam a teljes verziót és már ki is neveztem őket a 2021-es Eurovízió kedvenceinek. Lehetetlennek tűnt az, hogy az első helyet átvenné tőlük bárki is az én listámon és erre tényleg nem is került sor. Rock tekintetében nagyon válogatós vagyok, de valahogy az ő dalukkal nagyon tudtam rezonálni. A déli országok rockbandái egyszerűbben meg tudják szerettetni velem a műfajt, mint például az angolszász zenekarok. Viszont egész Európát lenyűgözték és így nemcsak az én listámon lettek elsők, hanem az idei versenyt is megnyerték. Talán abból adódott a sikerük, hogy nagyon jó a zenekar tagjai között a kémia, uralták a színpadot. Én úgy éreztem magam, mintha egy igazi koncerten lennék, nem volt semmi megjátszás, csak kiálltak és a lelküket is kijátszották. Engem mindegyik bandatag levett a lábamról, rendkívül tehetségesek. Damiano hangja is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ennyire megszerettem a ZITTI E BUONIt. Azonban a győztes dalon kívül magát a zenekart is megszerettem és szerintem egy újabb kedvenc előadót köszönhetek az Eurovíziós Dalfesztiválnak.

Ezek voltak hát az én kedvenceim a 2021-es dalversenyről. Nagyon örülök, hogy visszatért ez a fesztivál és bízom benne, hogy jövőre Olaszországban is egy ennyire jó Eurovíziót láthatunk majd.

Nektek melyek voltak a kedvenc dalaitok? Kit szerettetek volna első helyen látni? Írjátok meg kommentben! Köszönöm, hogy elolvastátok a bejegyzést és hamarosan jelentkezem majd egy új bejegyzéssel.

A bejegyzés fejlécéhez felhasznált képek forrása: Henry & Co. (Unsplash), Eurovision stage (Jordy Brada), VICTORIA (EBU / Andres Putting), Gjon's Tears (EBU / Andres Putting), Måneskin (EBU / Andres Putting)