Best of 2017 | avagy az idei év legjobb zenéi

by - szombat, december 30, 2017


Az egyik kedvenc dolgom év végén, hogy visszatekintek, milyen zenét hallgattam és szerettem az adott évben. Milyen előadókat ismertem meg, lettek-e új kedvenceim, mely új albumokat vártam a legjobban és melyik számokat hallgattam unalomig. Ha 2017-re gondolok, akkor azt mondanám, hogy számomra jó volt zenei téren, de talán már volt jobb év is. Főleg azért, mert a top előadóimtól kevesebb újdonság jelent meg. Ettől függetlenül szerettem ezt az évet és a bejegyzés folytatásában megismerhetitek, hogy nekem kik voltak 2017 legjobbjai!


Felfedezés/Új előadó
Leoniden
A szívemhez legközelebb álló kategória mindig is az új felfedezés lesz. Régen sokat kutattam új zene után és kicsit sajnálom, hogy mostanában nem szánok elég időt kifejezetten jó és érdekes zenészek felkutatására. Az idei év felfedezettjét is a véletlennek köszönhetem. Egy nap, valamikor február végén/március legelején épp Spotify-on nézegettem az új albumokat, amikor megakadt a szemem a Leoniden albumának borítóján. Tudom, nem szabad megítélni egy lemezt a borítója alapján... de nagyon tetszett, ezért megkerestem a legtöbbet hallgatott dalukat, ami a Nevermind volt és az első reakcióm az volt, hogy "Ez jó!". Aztán amint időt tudtam rájuk szánni, meghallgattam az albumot és beléjük szerettem. A Leoniden egy feltörekvő német együttes, akik annyira megfogtak, hogy hirtelen felindulásból el is mentem a március végi koncertjükre Berlinbe. Engem teljesen megnyertek maguknak. Hogyha erről a listáról meghallgattok valamit, akkor azok ők legyenek, mert megéri!


Koncert
Idén rengeteg koncerten vettem részt, köszönhető ez annak is, hogy életemben először kint voltam a Sziget minden egyes napján. Volt tehát jó pár koncert, amit láttam. Hogy melyik volt a legjobb? Őszintén szólva, nem tudok egyet kiválasztani, mert noha vannak kedvenc koncertjeim 2017-ből, mindegyiket másért szerettem. A márciusi, berlini Leoniden koncert hihetetlen jó volt, kicsit családis hangulatú, hiszen egy kisebb helyen rendezték meg, ennek ellenére a legjobb bulit hozták össze a fiúk. A Szigeten a GTA, The Chainsmokers és a Major Lazer koncertje volt a kedvencem, mert azokon tudtam a legjobban elengedni magam, őrült módjára ugrálni és táncolni olyan zenékre, amiket szeretek. Az októberi, berlini Banks koncert az egyik legjobb színpadi előadás volt, amit valaha láttam, értve itt a színpadképet, a táncot és természetesen magát a zenét. Az októberi Lola Marsh koncert az A38-on pedig az egyik legjobb koncertpillanatot adta, amikor a közönség ülve és elvarázsolva hallgatta végig az In Good Timesot. A szintén berlini Lotte koncerten szemtanúja lehettem annak, hogy valakinek valóra válik egy álma. Az augusztusi Luis Fonsi koncerten pedig egy olyan előadót láthattam, akit már évek óta ismerek és sosem gondoltam, hogy egyszer élőben fogom látni. És így tovább... Koncertek tekintetében szerintem ez volt az egyik legjobb év egész életem során és bízom benne, hogy 2018 is lesz ennyire jó!


Videóklip
Malibu - Miley Cyrus
A kategóriák felállításakot rájöttem valamire: nem szoktam videóklippeket nézni. Vagyis nem annyit, mint régen. Hiszen amikor tini voltam, bekapcsoltam a Viva Tv-t (RIP Viva Tv) vagy a VH1-t és tanulás közben (helyett) a legújabb zenéket hallgattam és természetesen vagy kismilliószor láttam a videóklipjüket. De ez már nem így van, manapság már csak akkor nézek meg egy videóklipet, hogyha érdekel maga az előadó vagy a dal. Úgyhogy el kellett gondolkodnom, hogy melyik volt az a videóklip, ami a legjobban megmaradt bennem idén, amire azt mondtam, hogy "igen, ez nagyon jól sikerült". Több is eszembe jutott, de talán a kedvencem egy nagy visszatérő videóklipje volt: Miley Cyrustól a Malibu. Örülök, hogy már kitombolta magát és visszatért egy nyugodtabb időszak az életében. A Malibu látványvilága nekem nagyon megtetszett, a dalhoz mindenképp illik, tetszenek a színek és hogy a szabadság érzetét kelti bennem a videó. Persze a Malibun kívül meg kell még említenem a következő klipeket is: Mi Gente, Amor Papaya, White Mustang



Dalszöveg
Liability - Lorde
Elgondolkodtam, hogy vajon van-e értelme csinálni egy dalszöveg kategóriát, de aztán nem kellett sokáig győzködnöm magam arról, hogy igen, van! Azért, mert vannak olyan dalok, ahol a legnagyobb hatást nem a zene vagy az ének, hanem a szöveg adja. És idén megtaláltam A dalszöveget, ami rólam szól. Minden egyes sor után bólintottam és mondogattam, hogy "ez én vagyok". Ez a dal pedig nem más, mint a Liability Lorde-tól. Örülnék, ha valami vidám szám lenne, ami csupa örömről és boldogságról szólna, de valljuk be őszintén, a legjobb dalok sosem ilyenek. A kedvenc részem belőle mindenképp ez:

"The truth is I am a toy that people enjoy
'Til all of the tricks don't work anymore
And then they are bored of me"

Album
Lust for Life - Lana Del Rey
Ki az, aki meglepődött az év albumán? Ha van ilyen olvasó, akkor az egy orosz sztyeppéről idetévedt idegen lehet. Mégis mit mondhatnék erről az albumról? Lana Del Rey. Ennyi. Kész. Imádom-szeretem ezt a nőt, már alig vártam, hogy hallhassatok tőle új dalokat és hál'isten nem csalódtam benne. Az album megjelenése előtt igazi megszállott voltam, számoltam vissza a napokat, a naptáramban piros napos ünnepnapként szerepelt a megjelenés napja. Magáról az albumról írtam egy kicsit fangirlködős bejegyzést, abban jobban belementem, hogy első hallgatások után mit is szeretek annyira a Lust for Life-ban. Lényeg a lényeg, számomra ez volt a legjobb album az évben, DE mindenképp megérdemel egy tiszteletbeli említést a következő album, mert ha nem lett volna idén Lana album, akkor kétségkívül ez nyerte volna a legjobb album kategóriát: Leoniden - Leoniden.


Dal
Nevermind - Leoniden
Minden évben van egy dal, ami a TOP, a legjobb, a legtöbbet hallgatott. Idén azonban sok ilyen dal volt és őszintén szólva, nagyon nehezen ment a választás. Egyrészt, mert vannak olyan dalok, amiket azért hallgatok, mert hatással vannak rám, másrészt vannak olyanok, amiket azért hallgatok, mert jól érzem magam tőlük. Ha az utóbbi alapján választanám a nyertest, akkor biztos a Bodak Yellow lett volna a nyerő, mert a megengedettnél jóval többet hallgattam. Mondhat bárki bármit, akkor is imádom Cardi B szerzeményét. Viszont az év dalának mindenképp olyat szeretnék választani, ami valamilyen módon kiemelkedett vagy esetleg befolyásolta is az életem idén. Ezért esett a választásom a Nevermindra a Leonidentől. Nem szerettem volna ismételni előadókat, de idén tényleg ők voltak a legkiemelkedőbbek számomra, így muszáj volt azt a dalt kiválasztanom a lemezről, amit legelőször és később a legtöbbet hallgattam meg tőlük. Sok emlék kötődik hozzá, jó is, rossz is, de mindenképp egy olyan dal, ami jó érzéseket kelt bennem.



Ez volt hát 2017 zenei téren. Szeretném, hogyha 2018 kicsit izgalmasabb lenne, hogyha újra belemélyülnék az új zenék kutatásába. Az persze, hogy szeretnék több új zenét hallani a kedvenceimtől, nem rajtam múlik, de bízom benne, hogy sok jó album és dal fog napvilágot látni jövőre.
Személy szerint nagyon szeretem az év végi zenés összefoglalókat, úgyhogy osszátok meg bátran akár kommentben, akár a közösségi oldalakon, hogy nektek mik voltak a kedvenceitek 2017-ben. Ha idén nem is, de bízom benne, hogy jövőre újra találkozunk! Addig is viszlát!



A bejegyzésben szereplő képek saját készítésűek, azok felhasználása csak az engedélyemmel lehetséges!

Ehhez hasonló bejegyzések

0 megjegyzés