Pre-teen Party | avagy kedvenc dalaim a 2000-es évek elejéből

by - vasárnap, március 25, 2018


Imádok nosztalgiázni, főleg, ha zenéről van szó. Mennyire szeretem azt a pillanatot, amikor meghallok egy dalt, amit legutoljára egy évtizede hallgattam utoljára. Egy pillanat leforgása alatt visszautazok a múltba és újra átélem azokat az élményeket és érzéseket, amiket az az egy dal magába foglal. A legjobb mégis az, amikor visszatekintek arra az időszakra, amikor elkezdtem érdeklődni a zene iránt, amikor már nem csak a Barbie babák és a plüss állatok foglalkoztattak, hanem leültem Viva Tv-t nézni vagy rádiót hallgatni tíz éves fejjel. Ott kezdődött el minden...

Furcsa, hogy általában a zenehallgatás, mint időtöltés, nem alakul ki gyerekkorban. Persze gyerekként is hallgatunk zenét, de az az, amit a szüleink vagy a testvéreink hallgatnak és szeretnek. Én személy szerint harmadik vagy negyedik osztályos lehettem, amikor kiléptem ebből a buborékból és olyan zenéket is hallgattam, amiket mondjuk a családom többi tagja nem. A 2000-es évek elején, amikor elkezdtem az általános iskolát, még nem volt iTunes vagy Spotify, sőt, még internetünk sem volt, így amikor zenét akartam hallgatni, akkor maradt a rádió és az olyan zenecsatornák, mint az MTV vagy a Viva TV (még mindig RIP), ahol felfedezhettem új zenéket. Ebben a bejegyzésben pedig megosztok veletek néhány olyan dalt, amik akkortájt nagy kedvenceim voltak.

In the Shadows - The Rasmus
Ha az alsó tagozatos kedvenceimre gondolok, akkor mindenképp az In the Shadows az a dal, ami először eszembe jut. Van egyáltalán valaki, aki nem szereti ezt a dalt? Ezt a számot unalomig játszották a rádiók, viszont én mindig nagy lelkesedéssel csavartam fel a hangerőt, amikor meghallottam. Emlékszem, egyszer, amikor nagymamámnál voltunk hétvégén és a WITCH magazint (!!!) lapozgattam és meghallottam ezt a dalt, felpattantam, felhangosítottam a rádiót és annyira élveztem, talán "énekeltem" meg táncoltam is rá. Igazából csak most jöttem rá, hogy sosem láttam akkoriban a klipjét, mert az énekest úgy képzeltem el, mint VV Milót (a Való Világ harmadik szériájának nyertese) és hát... maradjunk annyiban, hogy tévedtem. A zenekar dark kinézete ettől függetlenül nem vesz el semmit sem az akkori élményből és én még mindig VV Milóként tekintek az énekesre.



This Is The World We Live In - Alcazar
Ebből a dalból ordít a 2000-es évek eleje. Csak nézzétek meg a videóklippet és mindent érteni fogtok. Emlékszem, ahogy berakom az üres kazettát a rádióba és várom, hogy lejátsszák a kedvenc dalaimat, hogy felvehessem őket és akkor hallgathassam meg őket, amikor csak akarom. Igen, mert akkoriban még kazettával is nyomultam. És milyen nehéz volt úgy elindítani a felvételt, hogy ne maradjon le a szám legeleje. De felvettem és jó ideig ez a dal is a kedvenceim közé sorolódott. Tipikus 2000-es évekbeli dance pop dal, de ettől függetlenül mindig is közel áll majd a szívemhez.



Yeah - Usher ft. Lil Jon, Ludacris
El tudjátok képzelni, ahogy tizenegy éves énem erre a számra csapatja? Pedig így volt. Ez volt szerintem az első R&B/hip-hop dal, amit úgy igazán szerettem. Tudom, hogy nem az én korosztályomnak való volt ez a dal, de ettől függetlenül rongyosra hallgattam. Sőt, ha jól emlékszem, még egy koreográfiát is csináltam ehhez a dalhoz (aka táncos karrierem kezdete). A mai napig a kedvenceim közé sorolom ezt a számot és akárhányszor meghallom, sikítva pattanok fel és táncolok erre a dalra. Sosem fogom megunni!



Dragostea din tei - O-Zone
Ezt a guilty pleasure dalt nem hagyhatom le a listáról. Ki ne emlékezne a három román moldáv srácra, akik a repülőgép szárnyán nagy átéléssel énekelték a "numa numa iei"-t? Amennyire rossz ez a szám, annyira jó is. Emlékszem, hogy a sulidiszkók nagy kedvence volt, tíz évesen megőrültünk, ha ezt a dalt játszották és teli torokból kántáltuk a kamu szövegünket, román tudásunk hiányában. Sőt, az egyik gyerek/tinimagazinból még dalszöveges O-Zone poszterem is volt, amit az egyik szekrényem oldalára fel is ragasztottam. Igazi fangirl voltam, nem tagadhatom.



Fújja el a szél - Crystal
Ha a 2000-es éveket nézzük, akkor nem hagyhatom ki a felsorolásból az első és egyben utolsó kedvenc magyar együttesemet, a Crystalt. Ez még az a időszak, amikor Kasza Tibi nem celeb volt, hanem énekes. Testvérével, Gáborral és a csodálatos hangú Lajtai Katival együtt alapították meg a Crystalt. Ők voltak az első olyan együttes, akiket tényleg szerettem. Rengeteget énekeltem a dalaikat, amikor így tizenöt évvel később meghallok egy dalt mondjuk a Fújja El A Szél albumukról, meglepődöm, hogy még mindig tudom a szövegét. Amikor bejelentették a feloszlásukat, az mindenképp egy gyásznap volt számomra, mert tényleg ők voltak az egyetlen magyar előadó, akiket szívesen meghallgattam. DE(!) Spotify-on fent van az összes albumuk, úgyhogy annyit nosztalgiázhatok, amennyit csak akarok.



+ RÁADÁS +
Romeo & Juliette
A 2000-es évek egyik legnagyobb musical sikere mindenképp a francia Rómeo és Júlia volt, amit rögtön át is vettek más országok is. Mivel nővérem bolondult a francia zenéért, ezért engem is sikerült megfertőznie a Rómeo és Júlia soundtrackjével. Noha nem tudok franciául, a mai napig szeretem kamufranciául énekelni a Les Rois Du Monde-ot, az Aimert vagy a La Haine-t. Szerintem az eredeti verzió a legjobb, amiben Rómeót Damien Sargue, Júliát pedig Cécilia Cara alakítja. Hogyha van valaki ezen a világon, aki egyszer sem hallgatta végig az eredeti francia musicalt, akkor az most keresse meg YouTube-on és nézze meg, mert így nem élheti tovább az életét!



Így a bejegyzés végére egy igazi aggastyánnak érzem magam, szerintem öregedtem is még tíz évet, mialatt megírtam ezt a posztot. Noha szeretek nosztalgiázgatni, azért fáj visszatekinteni és látni, hogy milyen gyorsan eltelt az idő. Főleg, hogy idén már közelebb leszek a harminchoz, mint a tizennyolchoz... Na de nem siránkozok tovább!

Nektek mik voltak a kedvenc zenéitek a 2000-es évek elejéből? Vagy hogyha akkortájt születtetek, milyen visszatekinteni és látni, hogy akkoriban milyen zenék hódítottak? Szívesen olvasnám egy-egy dalhoz fűződő történeteiteket is!

Mint mindig, most is köszönöm a figyelmeteket és hogy elolvastátok ezt a számomra jó emlékekkel teli bejegyzést és várlak vissza benneteket a legújabb bejegyzésem alkalmával. Addig is szép hetet és jó nosztalgiázást!



A bejegyzés fejlécéhez felhasznált kép forrása: Trinity Kubassek (Pexels)

Ehhez hasonló bejegyzések

0 megjegyzés